Régen volt már ilyen bejegyzés, úgyhogy most hozok egyet ebből is. Még akkor, amikor félbehagytam ezeknek a bejegyzéseknek az írását, mert már én is untam őket, kidolgoztam egy stratégiát arra, hogyan fejezhetném be ezt a bejegyzés sorozatot úgy, hogy ne árasszák el olyan reménytelenül a blogot, mint annak idején, mikor még egyáltalán futott az olvasókör. A stratégia pedig az, hogy a nyári vakáció 10 hete alatt felteszek minden héten egy összefoglalót. Így nyár végére pont el fognak fogyni, és mivel olvasok is majd azért folyamatosan, elszaporodni sem fognak.

Ennek az elgondolásnak az első áldozatául a március 23-i alkalom esik áldozatul, melynek a címe az volt, hogy „Félelem”, a témaindítói pedig a következők:

1. Gondolod, hogy Draco képes lett volna megölni Dumbledore-t?
2. Mit gondolsz, mitől félt Dumbledore a legjobban?
3. Szerinted mi teszi Harry-t bátorrá?

Az első kérdésre szerintem a válasz kettős. Attól függ, honnan nézzük. Ha a képességek oldaláról, akkor minden bizonnyal, képes lett volna megtenni. Draco nem egy gyenge varázsló, ami a képességeit illeti. Erkölcsi gátja volt annak, hogy nem tette meg. Lélekben nem rossz ember ő, nem egy egysíkú karakter, és ezt pont ez a kötet (a Félvér herceg) mutatta be a legjobban. A gyerek egyszerűen rájött, hogy morálisan nem jó dolog az, amit cselekedni készül. Sokadszorra olvasva amúgy, tehát ismerve a történetet, megint elgondolkodtam azon, hogy bizonyos tények birtokában milyen szinteken változhat meg egy ember jövője, világról alkotott látásmódja. Gondolok itt arra, hogy Piton jogosan félti vajon a lelkét abban a tudatban, hogy ezzel segít Dumbledore-nak? Jó kis kérdések ezek…
A többiek véleménye eléggé egybehangzóan nem. Az indokok viszont mások. Van, aki szerint azért nem lenne rá képes, mert egy gerinctelen görény, mások viszont védik az érdekeit, mondván, hogy még gyerek, vagy egy kicsit mélyebben, egy olyan valaki, akit védően vett körbe az anyai szeretet.  És ez gátolta meg abban, hogy gyilkos legyen belőle. Mindenki döntse el egyébként, hogy melyik feltételezést tartja helyesnek.

Dumbledore legnagyobb félelmére aztán jöttek érdekes válaszok, itt most csak párat fogok megjeleníteni. Első körben én azt mondom, hogy attól félt, hogy nem nyer megbocsátást. Nem egy embertől, hanem úgy általában. Sok bűne volt annak az embernek, és abból csak egy a folyamatos manipuláció és más félrevezetése, meg az őszintétlenség.
A többek amúgy soroltak itt fel olyan érdekességeket, mint pl. a hatalom. Hiszen az öreg tudta, milyen eredményre vezet(het), ha hatalomhoz jut, és ezt nem akarta újra átélni.
A többi fejtegetéssel viszont annyira nem értek egyet, pedig vannak itt megemlítve olyan bölcs dolgok, mint a halál, az ismeretlen, vagy éppen maga a félelem. Tetszik vagy se, annyira nem szerettem a karaktert, hogy ilyenekről gondolkodjak vele kapcsolatban.

Az meg, hogy mitől lesz Harry bátor. Hát, értékelendő, hogy hajlandó beismerni, ha fél, mégis talpra állni, és szembenézni a félelmeivel. Ha valamihez, akkor ehhez nagyon nagy bátorság kell.
Szemezgetés a jó válaszokból:
„Azt teszi, ami helyes, nem azt, ami könnyű”
„Ismeri a hibáit, és tanul belőlük…”
„A bizonytalansága. Hogy nem akarja birtokolni azt az erőt, ami Voldemortot hajtja…”
„Az anyja szeretete és a makacssága”

És ez csak pár dolog. A többiek vagy ugyanezeken a véleményeken vannak szó szerint, vagy a véleményük tükrözi ezek velejét.

Nos, én mára azt hiszem ennyi lettem volna. A héten még jön egy ilyen bejegyzés, akkor a „Választások” lesz a téma. Minden politikai felhang nélkül, oké? =)