Az elmúlt héten fogtuk magunkat, és jól kiveséztük a második könyvhöz rendelt utolsó témánkat. Érdekes kérdések, még érdekesebb válaszok, egy fanfic recommendation és egy újabb remek hangulatban eltöltött óra. Ilyen volt a „Mítosz és legenda” témaköre.

A beszélgetés alapját megadó három kérdés a következő volt:

  1. Mit gondolsz, Mardekár Malazár jó ember volt?
  2. Mi volt a legfontosabb igazság, amit a Titkok Kamrája felfedett számunkra?
  3. Milyen kérdések maradtak megválaszolatlanul a Titkok kamrája végén?

Az első kérdésre a leggyakoribb válasz azt hiszem borítékolható. Gyakorlatilag senki nem mondta azt, hogy Malazár igenis jó ember lett volna. Ez nem is baj, mert szerintem sem volt az. Viszont a többség gondolkodás nélkül rávágta a nemet. Mert milyen ember az, aki rasszista, és egy halálos szörnyet enged egy gyerekekkel teli helyre, ráadásul gyilkolási szándékkal.
Ne tessék félre érteni. Ezekben a meglátásokban is van igazság, és semmiképpen nem mondom azt, hogy a rasszizmus bármilyen formája felett bármikor is szemet kell hunyni. Nem. Viszont az is igaz, hogy az egész történet folyamán Mardekárnak is és a házába járó tanulóknak is egyetlen egy oldalát látjuk. Ez az oldal pedig az, amit a közvélemény is erősen befolyásol, és ami szerint, aki a Mardekárból kerül ki, az nem lehet tisztességes, és jó szándékú varázsló. Gondoljunk már bele, hogy ez a kijelentés pontosan olyan előítéletes, diszkriminatív és rasszista, mint amilyennek a többség hiszi a Mardekárosokat a történet alapján.
Hollóhátas létemre mondom azt, hogy igenis a Mardekár háznak is megvannak a maga értékei. Jobban összetartanak, és jobban tudnak számítani egymásra, mint az összes többi ház tanulói. Példának okáért. Ha valami baj éri egyiküket, vagy valamelyiküket bántják, azt az egész ház bosszulja meg kollektíve.
Szóval az éremnek itt is nagyon két oldala van. Arról nem beszélve, hogy Mardekár Malazárról, mint karakterről nem nagyon tudunk semmit, azon kívül, hogy ő kezdte el ezt a vértisztasági őrületet, és építette fel a Kamrát. Azon elgondolkodott már egyszer valaha bárki is, hogy MIÉRT gondolta úgy, hogy erre a szankcióra amúgy szükség van? MIÉRT lett ő a történelem során az egész varázsvilág szemében a gonosz alapító. Biztos oka volt. Plusz adalék a kérdés konkrét megválaszolhatatlanságának bizonyítékául, hogy a jó, és a rossz fogalma, amilyen egyszerűnek tűnik, olyan összetett. Nincs tisztán jó, és tisztán gonosz ember (nem, még Voldemort, és a Halálfalói sem vegytisztán gonosz karakterek), Madekárra sem lehet ezt így egyszerűen kimondani, mert bőven nem tudunk eleget a karakterről.

Hogy mi a legfontosabb titok, amit a Kamra felfedett nekünk? Hogy őszinte legyek, számomra ezt Dumbi foglalta össze egy óriási horderejű mondatban. „Nem a képességeink, hanem a döntéseink mutatják meg, kik is vagyunk valójában.”
Ha a nagy képet nézem, akkor ki kell mondanom, nem szeretem Dumbledore karakterét, de ez nem jelenti azt, hogy az öregnek nem voltak – főleg itt a sorozat elején – bölcs megvillanásai.
A többiek részéről aztán jöttek a változatosabbnál változatosabb válaszok. A pláne az egészben az, hogy a kérdést sem értelmezte mindenki ugyanúgy. Van, aki a helyből magából, van, aki a könyvből indult ki.
Éppen ezért volt érdekes, az olyan válaszokat olvasni, amik szerint Hagrid ártatlansága volt a legfőbb bizonyíték. Mert, ha a könyvre vetítve értelmezem a kérdést, akkor ebben valóban nagy igazság van. Aztán persze ott a szintén rendkívül okos válasz, hogy bizony itt tudtuk meg, hogy Volemortot egykor Tom Denemnek hívták. Mert ennek tényleg nagy jelentősége lesz a következő kötetekben. Remélem, emlékezni fogok erre a momentumra, mire elérünk a Félvér Herceg vonatkozó fejezeteihez. És természetesen az is kiderült, hogy Harry bizony jó helyen van abban a házban, ahol van. Azt talán mondanom sem kell, hogy a sarkalatos pontok mellett sok-sok egyéni vélemény is emlegetésre került. Ginny karakterfejlődésétől kezdve egészen addig, hogy Tom Denem tulajdonképpen dögös pasi. Yapp. Széles skálán mozog a fandom fantáziája.

És végül a megválaszolatlanul maradt kérdések. Erre nekem személy szerint az egész történet ismerőjeként nagyon nehéz volt értelmes gondolatot kiszenvednem magamból. Igazából első körben az jutott eszembe, amit már a múltkor is emlegettem, vagyis emlegettek a többiek. Vajon Dumbi már itt elkezdett gyanakodni a Horcrux-ok létezésére? Még mindig azt mondom, hogy elég mind blowing lenne, ha kiderülne, hogy már itt elkezdte felépítgetni azt a történetszálat, amire amúgy az egész sorozat kifut.
Aztán eszembe jutott egy másik kérdés. Hogy a fenébe gyógyították meg Félig Fej Nélküli Nick-et a Mandragóra sziruppal? Mármint kísértetként meginni effektíve ugye nem tudta. Hogy adagolták neki? Érdekes válasz a Mandragóra fürdő. Én mindig azt gondoltam, hogy ilyen szórófejes spricnivel kezelték le.
A többiek válaszait nem igazán néztem át, de itt is voltak megmosolyogtatók, és gondolkodtatók. Utóbbira példa egyébként, hogy milyen vérrel festette tele a falat Ginny. Az én tippem azoknak a kakasoknak a vére, amiket megölt. Van, akit megdöbbentettem, hogy volt egyáltalán ilyen, hogy ölt meg kakasokat.
Plusz infó, hogy volt olyan ember, akit sikerült felvilágosítani, hogy a kígyóknak nincsen szemhéjuk. Ebből kikerekedett egy beszélgetés, hogy Denem hogy maradhatott életben a Kamrában, ennek végtermékeként kaptam egy fanfici ajánlatot. Ki tudja, talán egyszer még azt is értékelni fogom.

A következő hétről, illetve az Azkabani fogoly témáiról és menetrendjéről még nem tett fel infókat a Pottermore, de mindenképpen jövök majd jövő héten az újabb beszámolóval. Stay tuned!

Ps. Sajna a WWBC Live-on nem tudtam részt venni, mert elfogyott az adatforgalmam, de ahogy láttam, annyi történt, hogy az eddig felmerült kérdéseket vitatták meg egy élő videóban 2-3 Potterhead-del, akik amúgy részt vesznek az olvasókörben. Szóval sok érdekességet nem mutathatott. Kb. olyan volt, mintha a két könyvet összefoglalták volna úgy, ahogy én hetente minden egyes témát. Azt meg talán elég, ha egy helyről hallja az ember.