I love reading

"Kapcsold ki a TV-t, és olvass!" /Kovács Ákos/

Cassandra Clare: City of Bones (The Mortal Instruments 1.)

A könyv szerepel a Booka-Shelf Reading Challenge-ben
2. pont B - A Best-selling novel/Egy best seller történet
A könyv a New York Times Bestseller listáján ért el vezető pozíciót
A bejegyzés linkelésre kerül az összegző posztban

Meg kell mondanom, bármennyire is nem szeretem a könyv íróját, mint embert, be kell vallanom, hogy mégiscsak okos kis könyv volt ez.
Nem hibátlan, ó nem, koránt sem, sőt, egyes elemeiből nagyon is kiérződik, hogy az írónő egykoron Harry Potter fanfic író volt (khm...), és hogy az abban a fandomban megírt történetének, történeteinek egyes elemeit beemelte a publikált könyvébe (The Werewolf's Tale... Honnan az égből ismerős ez nekem....?!)
Mindezek mellett viszont nem tudom eltagadni, hogy bármennyire is dúltak-fúltak bennem az ellenséges érzések, meg a tartózkodás, nekem ez a könyv bizony tetszett. Nem is feltétlen a megteremtett világ, mert ahhoz a korábbi olvasmányaim, meg a temérdek fanfiction, amit olvastam eléggé hozzászoktatott. A Wikipediás szócikkekről meg inkább ne is beszéljünk. Szóval engem ebbe a történetbe a karakterek vonzottak be, de erről majd egy kicsit később.

Olvasás közben persze nem kerülhettem el, és óhatatlanul összehasonlítottam a most futó TV sorozattal, és örömmel láttam, hogy nem sok mindenben tér el. Vannak persze jobb-rosszabb plot twistek, amik arra hivatottak, hogy megkavarják az állóvizet, meg vannak kronológiai csereberék, de alapvetően szerintem egy egész jó adaptáció lett belőle. És talán az sem hátrány, hogy tele van a sztori olyan színészekkel, akik nemcsak értik azokat a karaktereket, akiket megtestesítenek, hanem még eszméletlen jól is néznek ki. Erről majd egy kicsit bővebben tervezek szövegelni, úgy két hét múlva az első évad záróepizódja után egy külön bejegyzésben (vagy, ha a jövő heti 'Malec'-rész annyira a padlóra küld, akkor már a jövő hét folyamán).

No, de vissza a könyvhöz. Bármennyire is jó adaptációról beszélünk a sorozat kapcsán, volt itt pár dolog, ami szöget ütött a fejembe, vagy jobban mondva, meglepett kissé. Mindenek előtt ide sorolhatjuk a Lightwood tesókat. A sorozatos történetszál fénypontjai Alec, és Izzy, de komolyan, itt viszont méltatlanul keveset szerepeltek, legalábbis szerintem. Ezen kívül karakterükben is idegenek voltak nekem egy kicsit. Úgy értem, Alec Clary iránti ellenséges érzelmei nekem sokkal jobban átjönnek Matthew Daddario játékából, mint a könyvbéli Alexander Lightwood szavaiból és cselekedeteiből. Egyszer volt egy csúnya összezörrenésük. Nagy dolog. Messze nem látom itt (még) azt a fajta majdhogynem összezavaró motivációt, ami a sorozatbeli Alec minden arcvonásában ott van.
Isabelle pedig... Hát, Emeraude Toubia egyszer azt nyilatkozta, hogy pont azért szereti Izzy-t játszani, mert a karakteren keresztül be tudja mutatni a lányoknak, hogy nem kell gorombán bánni a másikkal, lévén ő az első perctől befogadja Clary-t. Nos, a sorozatbeli Izzy valóban ezt teszi, a könyvben viszont furcsán ellenséges Clary-vel egészen a történet legvégéig.
Aztááán itt van nekünk örök kedvenc boszorkánymesterünk, Magnus Bane. Túltúltúltúltúúúúúúúúúúl kevés szerepe volt. Komolyan azt a meggyógyítom Alecet jelenetet látni akarom. Az viszont zseniális húzás volt, hogy a könyv elején feltűnik egy alak, akiből nem fedezünk fel mást, csak a furcsa színben játszó, függöleges pupillájú macskaszemét. Akiknek ez az első könyve az univerzumban, el tudom képzelni, hogy körmöt rágva agyalnak, hogy mégis ki vagy te, akik meg jártasak a történetben akár csak egy kicsit is, azok vigyorogva hunyorítanak ilyen 'örülök, hogy találkozunk'-stílusban.
Még valami... vagyis valaki. Hodge. Hodge, hogy a franc enne meg de jóízűen! Mi a fészkes fene volt ez?! Én eléggé csípem a sorozatbeli Lydia Branwell-t, de nagyon remélem, hogy az ügyeletes traitor szerepét ő viszi majd el a hátán. Nem tolerálnám, ha Hodge-é lenne a köpönyegforgató szerepkör.

Ami a felépítettséget illeti párszor azzal kapcsolatban is felhúztam a szemöldököm, mert komoly kérdések kerültek elő egyszerűen csak úgy a semmiből. Izzy meg Clary párbeszéde Alecről a partyra való készülődés közben. Az úgy mégis hogy jött elő, mikor Clary alig töltött el időt a tesókkal? Az az egy délelőtt elég volt ott a Taki's-ban? Én ezt kissé kétlem.
A végén a csavar viszont eléggé... meggyőző volt. Tisztában vagyok vele, hová fog kifutni a történet, de a könyvbéli Valentine-nak sokkal inkább elhittem ezt az egészet, mint a sorozatbelinek.

Összességében azt mondom, simán megérte olvasni, annak ellenére, sőt főleg úgy, hogy a sorozatot is ismerem. Kíváncsi vagyok, hogy fogják adaptálni a végét az utolsó 2 részben (vagy inkább egy, mert a jövő heti részben itt lesz az ideje tisztába tenni Alec történetszálát).

Értékelés
5/4 - Mert még mindig nemtudok elvonatkoztatni az írónőtől, és mert nem igazán csigázott fel. Legalábbis biztos nem annyira hogy azonnal rá akarjak ugrani a City of Ashes-re.

Zeneajánló
Within Temptation - Angels
Illik is ide, meg rengeteget hallgattam is olvasás alatt.

Elmélkedés az idegen nyelven olvasásról

Tulajdonképpen már vagy úgy egy hónapja érlelődik bennem a gondolat, hogy - mint lassan két éve rendszeresen idegen nyelven olvasó valaki - írok egy szösszenetet erről a témáról, elsősorban azoknak, akik azon gondolkodnak, hogy így kezdik el fejleszteni, szinten tartani a nyelvtudásukat, szókincsüket, miegyebet.
Nézzük tehát, hogy közel két év alatt honnan hová jutottam el ezen a területen.

1. Mit gondolj át, mielőtt fejest ugrasz bele?
Nos, az első és legfontosabb dolog, amit a vállalkozó szellemű molynak tudnia kell, hogy az idegen nyelven való olvasás nem fog egyik napról a másikra menni. Az elején bizony iszonyatosan strapás, és szellemileg megdöbbentően leterhelő meló. Értsd ezt úgy, hogy a könyv, amit magyarul mondjuk kiolvasnál pár nap, vagy max egy hét alatt, az idegen nyelven lehet, hogy több hétbe, akár egy hónapba is belekerül. Egészen nagy elszántság, és kitartás kell ahhoz, hogy ne dobd a sarokba a könyvet az első kb. harminc oldal után. Valamint azt is érdemes számba venni, hogy a hozzászokás is egy elég lassú folyamat. Én még tíz elolvasott könyv után is nyávogtam, hogy ez nekem nem fog menni. Na, igen, nem hátrány, ha van melletted valaki, aki notórius idegen nyelven olvasó, és nógat, hogy csináld csak, majd hozzászoksz...

2. Hogyan állj neki?
Ezt egyéne válogatja, hogyan kezd hozzá a dologhoz. Van, aki rövidített/könnyített olvasmánnyal kezd, van, aki egy 600 oldalas nagyregénnyel. Van, akiben benne van a késztetés, hogy minden egyes ismeretlen szót kiszótárazzon (ha engem kérdez bárki is, azt mondom, ezt a módszert sürgősen felejtse el, mert akkor csak nyűg lesz az egész, és így annál rosszabb), van, aki rábízza magát a szövegkörnyezetre.
Alapjáraton az idegen nyelven olvasók közössége kétféle módszert szokott ajánlani a bizonytalankodóknak.
a) Kezd az alapoknál, és olvass el először pár könnyített, rövidített olvasmányt (itt első sorban az Oxford Bookworms és a Penguin Readers-féle színkódolt, számozott könyvecskékre kell gondolni)
b) Csapj a közepébe, és kezd egy olyan regénnyel, amit magyarul már olvastál (az se hátrány, ha többször), és tetszett is. Az ismerős világ meg fogja könnyíteni a dolgodat.
Én azt tanácsolom, hogy kísérletezgess, próbálj ki több olvasástechnikai, szótanulási módszert, amiből aztán majd kiválaszthatod, vagy kialakíthatod azt, ami neked személy szerint a legjobban megfelel.

3. Jól jársz vele?
Szerény véleményem szerint határozottan. Feltéve, ha kibírod, hogy ne csapkodd földhöz a könyveket addig, míg tönkre nem mennek. Említettem, hogy nagyon frusztráló tud lenni, hogy úgy érzed, nem haladsz? Nem mintha én ezért valaha földhöz vágtam volna egy könyvet. Én mások agyára mentem a nyávogásommal.
No, de a lényeg a kényeg. Azzal, hogy megtanulsz, megszeretsz idegen nyelven olvasni nem csak úgy profitálsz, hogy megnő a szókincsed, megragadnak benned a nyelvtani formulák és ne adj' Isten, a végén még megszólalni is meg mersz az adott idegen nyelven, vagy leírni egy épkézláb mondatot. Nem-nem. Gondoljatok bele. A világon van egy csomó könyv, ami  a magyar kiadók látókörébe hogy, hogy nem, nem jut el. Plusz van nem egy olyan eset, mikor elkezdenek kiadni egy sorozatot magyarul, de úgy ítélik meg, hogy nem elég nagy rá a kereslet, így az 1-2. kötet után leállnak a fordítással. Vagy még egy eset mikor egy amúgy kiadásra kerülő sorozat kellős közepén vagy, és az adott rész akkora függővéggel zárul, hogy képtelen vagy kivárni a folytatás kiadását. Mind megtörtémt esetek, mindre tudnék példát hozni. Ilyen helyzetekben is mentőöv lehet, ha belerázódsz az idegen nyelven olvasásba.
(Hátrány lehet, hogy ha annyira megtetszik a dolog, akkor nem is akarsz már lefordított könyvet a kezedbe venni, adott esetben, mert rájössz, hogy nem biztos, hogy jó a fordítás, amit a kezedbe kapnál.)

4. Személyes tapasztalatok
Ha nagyon a kályhától akarom kezdeni a dolgokat, akkor azt mondanám, hogy vissza kéne nyúlnunk 13 éves koromig, mikor angolórán év végi jutalomként megkaptam a Pocahontas-t, majd egy évvek később a Twist Olivért rövidített olvasmányként (meg azon kívül még pár ilyet a családtagoktól). Később, miután leérettségiztem, elmentem angoltanárhoz, és ő adta oda a Harry Potter 1-2. részét kölcsön. Ezek viszont azt mondanám, hamvába holt próbálkozások voltak.
Notórius idegen nyelven (esetemben angolul) olvasóvá 2014 nyarán kezdtem válni, mikor mindenféle tanári segítség nélkül, magam kezdtem el felkészülni a nyelvvizsgára. Meg mert előtte bezsákmányoltam az utolsó két Harry Pottert nevetségesen alacsony áron (ennek a történetét a mai napig emlegetem). :') Aztán csak azt vettem észre, hogy jönnek sorba az eredeti nyelvű könyvek. Először a fordítás miatt, utána meg már azért, mert megtetszett a dolog, és könnyebben hozzájutottam a könyvekhez.
Szóval, ahogy látjátok, mióta intenzíven és komolyan olvasok, nem volt rövidített olvasmány a kezemben, és azt is el kell mondanom, hogy szótárt is csak legvégső esetben használtam, használok. Igen, volt olyan, hogy buszon ülve, negyed órát képes voltam ellamentálni egy mondaton, hogy mégis mi a fenét akar itt közölni az író, és ez egész szépen kirántott a történetből, és idegesített is rendesen, de a végén csak rájöttem, és akkor nagyon büszke voltam magamra. :)
Szóval vágjatok bele bátran ti is!

Részeről azt hiszem ennyi lett volna ez a "kisokos". Ha gondoljátok, kommentben osszátok meg ti is a tippjeiteket, hátha valakiek éppen az fog segíteni. Illetve ha kérés-kérdés van a témával kapcsolatban, azokat is tegyétek fel nyugodtan, nem harapok. Ha tudok, válaszolok. :)

Cassandra Clare - Maureen Johnson - Sarah Rees Brennan: The Bane Chronicles

Időhiány miatt bűnsokáig tartott elolvasnom ezt a novelláskötetet, de most végre itt van, és írhatok róla.
Azt tudni kell, hogy az a kötet, amit én olvastam egyben hozza mind a tíz Magnus Bane novellát, plusz még egyet, amit bár kellemes volt olvasni, a körülményeire senki nem emlékszik szívesen. Vagy esetemben inkább azt mondom, hogy nem fogom szívesen olvasni. Akkor sem, ha tudom, hogy megoldódik minden.

Tulajdonképpen, amiért így kezdtem a bejegyzést annak oka az, hogy nagyon sokat lamentáltam azon, hogy miért jó külön-külön megvenni ezeket a novellákat. Terjedelmükhöz képest rendkívül borsos árral rendelkeznek, mind külföldön, mind idehaza. Picit várni kell ugyan, de az ember meg tudja venni egy kötetben, olcsóbban, és ráadásul még egy plusz sztorit is kap mellé. Ne vegye sértésnek senki, de a józan és megfontolása szerint ez nekem valahogy így logikus.

A történetet elég nehéz lenne elemezni, mivel a tizenegy novella Magnus életének tizenegy szakaszát mutatja be. A vége felé lévő történetek határozottan jobban tetszettek a korábbiaknál. Tudnék felsorolni pár kedvencet (The Midnight Heir, Saving Raphael Santiago, What to buy a Shadowhunter..., The Last Stand of New York Institute), de azt hiszem, engem ezekben a novellákban nem is maguk a történetek fogtak meg, vagyis az azokban leírt, elmesélt események. Ami itt szerény személyemet teljesen levette a lábáról, azok a karakterábrázolások, amikkel találkoztam. Úgy értem... én Magnus világát csak és kizárólag a The Infernal Devices trilógiából meg a Shadowhunters sorozat első hét részéből ismerem "hivatalosan" (a nem hivatalos források az a rengeteg spoiler, amit készakarva lelőttem magamnak kb mióta a Clockwork Angel a kezembe került). Ezek alapján viszont van rengeteg karakter, akiről azt sem tudom, kicsoda, hogy került a történetbe, és mi lesz a szerepe. Ezek a történetek nagyon sokat javítottak a szereplőkhöz való hozzáállásomon. Fokozottan igaz ez Raphaelre, mert persze tudtam, hogy ki ő és mi van vele, de olvasni arról, hogy mennyire elszánt és erős volt megint egy másik dolog (azt hiszem, már előre tudom, melyik TMI köteteket nem fogom tudni végigolvasni zsebkendő nélkül...).

Magnus meg... Hát ő Magnus. A Clockwork Prince óta szeretem őt nagyon, pedig nekem az ilyen ficsúr-karakterek abszolút nem szoktak bejönni. Szerencsére a tonnányi glitter alatt nem nehéz meglátni a rendkívül bölcs warlock-ot, és én pontosan ezért szeretem. Mert nem fél felhasználni azt a tudást, amit élete során felhalmozott, iszonyatosan tud bánni az emberekkel, és abszolút nem bánja, ha kegyes hazugságokkal kell megnyugatnia, vagy lenyugtatnia a másikat. Vagy ha a kegyes hazugság túl erős kifejezés, akkor max azt mondom, hogy képes kivárni az alkalmas időt, hogy elmondjon az embernek bizonyos dolgokat. Tudom, hogy ez a jövőjében iszonyat kavarokat fog okozni, de azokat a hullámokat is képes lesz intelligensen elsimítani. Ilyen tulajdonságok mellett meg azt mondom, bánja kánya, ha a nap 24 órájában feltünősködni akar.

Kérdés lehet még, hogy érdemes-e vagy egyáltalán lehet-e ezeket a novellákat a TMI könyvsorozat előtt olvasni. Nos, én is így olvastam, és azt hiszem, nagy segítségemre lesz, hogy ismerem ezeket a történeteket. Mert ennek segítségével könnyebben a helyén tudom kezelni a karaktereket, ha egyszer tényleg eljutok a sorozat elolvasásáig. Ugyanez talán a sorozat karatereinél is segíteni fog. Bár mondjuk Harry Shum Jr., mint Magnus még mindig kiemelkedően alakítja a karaktert szerintem.

Összegezve a fentieket azt mondhatom, hogy nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a kötetet, és kifejezetten örülök, hogy CC két másik személyt is bevont ebbe a folyamatba.

Értékelés
5/? - Voltak itt jobb-rosszabb történetek, és sajnos az íróról (mármint az egyikről) alkotott nem épp pozitív véleményem (mármint, mint emberről nincs róla pozitív véleményem, sajnos, és nem tudok tőle elvonatkoztatni) is csavarna egyet a pontozáson, Szóval inkább ettől most eltekintek.

Zeneajánló
Mesélje el már valaki, hogy Magnus Bane-ről miért jut a fandom 90%-ának eszébe Adam Lambert? :D

Hozzászólások
  • Everglow: @: Hey!
    I'm terribly sorry, but I'm not sure about what you wanted to tell me. I assume you like the blog, and a post which I thank you even if I don't understand how you understood it since I wrote it in Hungarian.
    About your question... Do I assume correctly that you search for other book blogs? Because if this is the case, then, oh dear. Send me a PM to the blog's mail address (you can find it under 'Contact me') I can recommend you some in Hungarian.
    Thank you for your comment!
    (2017-08-02 12:55:12)
    Jane Austen: Emma
  • Johnd844: Thank you for every other informative blog. The place else may just I get that type of info written in such a perfect means? I've a project that I'm just now working on, and I have been at the glance out for such information. ddekbbfdbadb
    (2017-08-01 14:17:37)
    Jane Austen: Emma
  • Everglow: @Rebeccah: Hello!
    Thanks for the link! I checked the page and joined to the group. :)
    Thanks for the invitation! :)
    (2016-03-08 21:51:25)
    Booka-Shelf Reading Challenge 2016. feladatok és tervek
  • Rebeccah: Hi, if you're still doing this challenge and you'd like to share what you've been reading, come over to our facebook page :)

    <a href=https://www.facebook.com/groups/BookaShelf2016ReadingChallenge/>BookaShelf 2016 Reading Challenge</a>
    (2016-03-07 15:52:41)
    Booka-Shelf Reading Challenge 2016. feladatok és tervek
  • Everglow: @Anitiger: Szia!
    Láttam is az imént a bejegyzésedet, és én is hasonlóképpen voltam. Fogtam a fejem, hogy "erre én miért nem gondoltam". :D Szóval a tiéd is jó lett.
    Egyébként én is megtaláltam sok videósnál sok nyelven. Gondolom nem nagyon létezik még más tag az ünneppel kapcsolatban. :)
    (2015-04-05 12:36:14)
    The Easter Book Tag
  • Anitiger: Szia! Én is ezt a taget találtam, de más videósnál :D Eleanor és Park tervbe van, de fogom a fejem, hogy ez meg az nem jutott eszembe válaszoláskor :)) Jó lett a tag! Kellemes húsvétot!
    (2015-04-05 12:25:31)
    The Easter Book Tag
  • Everglow: @Kinga: Akkor jól beletrafáltam. Őszintén fiúkat nem tudok elképzelni Abigéllel a kezükben. A Legyek ura jobb választás nekik, bár nem egyszerű az sem. Az Abigél esetében a film rendkívül jó adaptáció.
    (2015-02-02 21:47:23)
    Bloggerek a kötelező olvasmányok megváltoztatásáért - második állomás
  • Everglow: @Fanni: Ó, velünk sajna nem olvastattak Orwell-t. Öreg hibának érzem. Zseniális a bácsi!
    (2015-02-02 21:45:23)
    Bloggerek a kötelező olvasmányok megváltoztatásáért - második állomás
  • Kinga: Az Abigél még 0.ban kellett olvasnunk, nekünk lányoknak, a fiúknak pedig a Legyek urát. :)
    Bár nem olvastam el az Abigélt (csak beleolvastam), de megnéztem filmen és tényleg érdekes volt.
    (2015-02-02 21:29:48)
    Bloggerek a kötelező olvasmányok megváltoztatásáért - második állomás
  • Fanni: Nekünk az Állatfarm kötelező volt. :)
    (2015-02-02 21:04:09)
    Bloggerek a kötelező olvasmányok megváltoztatásáért - második állomás