I love reading

"Kapcsold ki a TV-t, és olvass!" /Kovács Ákos/

Best of, avagy a leg-ek 2014-ben Book tag

Itt az év vége, és mivel is ünnepelhetnénk meg az év utolsó napját, mint az elmúlt év olvasmányainak értékelésével. Na nem kell megijedni, nem fogom a 70+ könyvet rangsorolni. Egy egyszerű kérdéssor segítségével kiemelem a legeket a listából.
A taget a Monumentum Blogról hozom. Tőlem is szabadon vihető, a forrás megjelölésével.

1. A 2014-es év legjobban tetsző könyve
Ugye nem hittétek, hogy ki tudok egyet emelni? Átnézve a 2014-es olvasmánylistámat, a következő könyvek tartoznak ebbe a kategóriába:

  • George Mann: Mechanikus London
  • Markus Zusak: A könyvtolvaj
  • Robert Galbraith: Kakukkszó
  • Jodi Picoult: Vezeklés
  • Jay Kristoff: Stormdancer - Vihartáncos
  • Az egész 'The Maze Runner' trilógia
  • Rainbow Rowell: Eleanor és Park
  • John Green: Csillagainkban a hiba

2. A 2014-es olvasások közül citromdíjas avagy a neked legkevésbé tetsző könyv
Ebből is akad pár darab, ezek a következők:

  • Jodi Picoult: Sorsfordítók
  • Leila Meacham: Ördögszekerek
  • Nancy Holder: On fire

3. A legvidámabb történet
Hát, ez egy jó kérdés. Nem igazán olvastam idén vidám történeteket. Az más kérdés, hogy én nagyon sokat nevettem a Csillagainkban a hibán. Nem egy vidám történet tényleg, és nem, nem vagyok érzéketlen, sem empátia nélküli, de egyszerűen tetszett, hogy a fiatalok hogy viszonyulnak az állapotukhoz.

4. A legszomorúbb sztori
Egyértelműen Vainö Linna a Sarkcsillag alatt trilógiája. 3 könyv alatt ennyi konkrétan leírt halálesettel nem találkoztam. A végén már esküszöm meg sem lepődtem a történteken.

5. A legfelkavaróbb könyv
Hm... Meglepődik bárki, ha azt mondom, hogy James Dashner-től a The Death Cure? Annál a könyvnél nagyobb törést nem okozott még egy se. Ráadásul azóta is bennem van a beszélhetnék róla.

6. A legdizájnosabb borító
Itt is több van. A címekre kattintva megnézhetők a borítók.

7. A legrondább borítójú könyv
Nancy Holder: On fire -  egyértelműen (bocsi, Posey)

8. A legkellemesebb meglepetés
Rainbow Rowell: Eleanor és Park. Ennél kellemetlenebb meglepetés ne érjen a következő évben sem.

Ennyi lettem volna mára, és az évre. Ha gondoljátok, írjátok meg nekem Ti is a top listátokat.
Végül pedig még egyszer szeretném megragadni az alkalmat, hogy minenkinek nagyon boldog könyvekben gazdag új évet kívánjak.

Nancy Holder: On Fire - A Teen Wolf Novel

Ezt a bejegyzést most arra szánom, hogy gyakorlatilag pontokba szedve alkossak egy normális értékelést a könyvről, mert amit Molyra összeszenvedtem, az minden csak nem normális. Még akkor sem, ha a gondolatok, amiket tartalmaz, igazak, immár kifejezéstévesztések nélkül.

1. A borító
Seriously??? Isssstenem, annyi jó kép van Posey-ról a neten Scott McCall-ként, mint égen a csillag. Miért pont egy olyat kellett erre a szerencsétlen borítóra rakni, amitől az ember sikítva dobja el a könyvet, vagy esetemben az olvasóját? Komolyan, mint egy beszívott autoagresszív tini. Na jó, inkább hagyjuk.

2. A történet
Ez a történet nem más, mint egy középszerűen megírt fanfiction. Igaz, hogy én nem vagyok túl nagy fanfiction rajongó, de a sorozatot ismerem, és szeretem (a hibái ellenére is), és ennek a könyvnek is látom a hibáit.
Szóval kezdjük a felsorolást azzal, ami nem tetszett a könyvben:

  • Nincs se eleje se vége - A történet elkezdődik egy ponton, amit még köthetünk is a sorozathoz, és 19 fejezettel később befejeződik egy másik ponton, ahova ugyan tiszta, hogy miként jutunk el, de a végére annyi köze lesz a sorozathoz, hogy a szereplők ugyanazok
  • Az előzményekre csak utalások vannak - Ez sikeresen azt eredményezi, hogy, aki nem ismeri a sorozatot, az csak pupillázni fog, mert fogalma sem lesz, hogy kezdődött az egész. Erősen javasolt a könyv elolvasása előtt legalább a sorozat első évadát megnézni. Mellékes megjegyzés, hogy mire az első évadot megnézed, tuti rajongó leszel.
  • Olyan szereplők vannak előtérben, akik a sorozatban számomra erőteljesen mellékszereplő státuszban vannak - Oké, ez csak részben igaz, mert Derek Hale sokat szerepel a történetben, de az ő fő történetszála, hogy mi történt közte és Kate Argent között, mikor Derek 16 volt (10 évvel a történet ideje előtt, és nem hattal, kedves Ms. Holder!) Erről meg részletesen nincs szó a sorozatban (újabb fic jelleg). Viszont, hogy Jackson Whittemore hogy kerül a történet majdnem középpontjába, azt ne kérdezze senki.
  • Óriási katyvasz az egész! - A könyvnek körülbelül az eleje kapcsolódik csupán a sorozathoz, a többi saját fantázia szüleménye, és nekem egészében véve annyira ez nem tetszett. Ezért van ott a "középszerű" jelző. Mert igaz, hogy nem vagyok nagy fanfic olvasó, és nem az enyém ez a világ, viszont volt szerencsém olyan szélesebb körben nem publikált TW ficet olvasni, ami ennél a történetnél jobban volt megírva.

És akkor pár szó arról, amit szerettem ebben a könyvben:

  • A többszempontúság - A sorozat mind a 6 főszereplőjéből kaptunk egy kicsit, változó mértékben. Valakiből aránytalanul sokat, valakiből méltatlanul keveset, de mindenki ott volt.
  • A szerepjellemek - Becsülendő, hogy az írott karakternek sikerült megőriznie azokat a jellemvonásokat, amik a sorozatban is kiugranak. Mindjárt kitérek a 6 főszereplőre, és tiszta lesz mire gondolok (azoknak is, akik nem ismerik a sorozatot).

3. A szereplők
Ha már annyit jártattam a számat a sorozat főszereplőiről, jöjjön egy kis bemutatás róluk az én szemüvegemen keresztül. (Zárójelben feltüntetem, hogy melyik színész alakítja a karaktert.

Scott McCall (Tyler Posey)

Na, ugye mondtam én, hogy létezik Posey-ról cuki kép is...
Scott egyébként a sorozat főszereplője, az a bizonyos 'eponymous teen wolf'. Kb azzal kezdődik a sorozat, hogy megkapja az életét megváltoztató harapást, és minden szépen a feje tetejére áll. Jórészt azért, mert nem tudja, mit is kezdjen saját magával, és hogy aknázza ki, hogy fordítsa a maga és mások javára képességeit. Aztán ahogy a sorozat halad előre a maga útján, úgy mászik feljebb Scotty is a farkasranglétrán. Édesanyjával él amúgy, az édesapja egy FBI-os, akivel, hát, nincs túl jó kapcsolata.

Stiles Stilinski (Dylan O'Brien)

Stiles karaktere nagyon bonyolult, mély, és összetett. Ha egy mondatban akarnám összefoglalni, azt mondanám róla, hogy borzasztó okos, de a figyelme fókszálására abszolút mértékben képtelen, idióta, mégis rendkívül érzékeny karakter.
Scott legjobb barátja és az édesapját mindenkinél jobban imádja. Jó szokása, hogy olyan dolgokért okolja magát, aminek egyáltalán nem ő az oka. Tényleg nagyon összetett jellem, rengeteg jó tulajdonsággal. Nem véletlen őt szeretem én is, és a fandom legnagyobb része is legjobban. Vele kapcsolatban a könyvben rendkívüli módon felhúzott, hogy a rengeteg jó tulajdonsága mellett azt kellett kiemelni, hogy ADHD-s (kit érdekel?) A Derekkel közös jeleneteiken viszont hangosan röhögtem.

Derek Hale (Tyler Hoechlin)

A város ügyeletes rangidős vérfarkasa (oké, az Alfát leszámítva), szívós, harcos, igazi Alfának való karakter. Szegénykém segítené ő Scott-ot, ha hagyná, de mindenki gyilkosnak, és gonosznak hiszi. Oké, erre mondjuk ő is rájátszik, mert nincs éppen túl jó természete a sorozat elején, de így visszanézve, én kifejezetten sajnálom, hogy "megszelidül".

 

 

Jackson Whittemore (Colton Haynes)

Nyílt titok, hogy talán én vagyok az egyetlen személy, aki nem bírta elviselni Jackson karakterét a sorozatban (bocsi, Colton), és tényleg nem is hiányzik a szereplőgárdából. Annyira nem, hogy észre sem vettem, mikor kikerült az intro-ból.
Félre ne értsétek, ettől még izgalmas, és érdekes háttértőrténettel rendelkező karakter, és erre épít a könyv is, sőt azt is értem, a személyisége miért ilyen, de én akkor sem bírtam elviselni amíg a színen volt.

 

Allison Argent (Crystal Reed)

Allison Scott barátnője szinte az első perctől fogva. Annak ellenére, hogy a lány egy nagymúltú vérfarkas-vadász család legifjabb tagja. Nem igazán csinál nagy ügyet belőle, mikor megtudja, hogy Scott micsoda, viszont Derekre jóideig nagyon pipa, érthető okokból.
Őszintén bevllom, voltak olyan megmozdulásai, amit nem igazán bírtam, de mégis sajnáltam, mikor aztán el kellett búcsúznom a karakterétől.

 

Lydia Martin (Holland Roden)

A város második számú zsenije. Allison legjobb barátnője, és - egy ideig - Jackson barátnője. Őszintén bevallom, én az első évadokban roppantul utáltam a karaktert. Jackson miatt nem tűnt másnak, mint egy ostoba libának, aztán mikor a srác kikerült a képből, és ő hozzácsapodott Scottékhoz, rájöttem, hogy több van ebben a lányban. Szóval mostanra egész megkedveltem, bár ő sem a legszerencsésebb karakterek egyike, azt azért hozzá kell tenni.

 

Értékelés
Könyv: 5/3,5 - A legnagyobb jóindulattal.
Sorozat: 5/5 - Természetesen

Rainbow Rowell: Eleanor és Park

Mikor először hallottam erről a könyvről, befészkelte magát a fejembe, hogy na ez az az írás, ami soha nem fog a kezeim közé kerülni. Nagyon aggódtam, hogy az elvontság, aminek híre megelőzte a könyvét, nem az én műfajom.
Aztán egyszer, így vizsgaidőszak kellős közepén hirtelen-váratlan rámtört az elmélkedhetnék, aminek enyhítésére pont az ilyen elvont könyvek olvasását találták ki.
Szóval, mikor egy akcióban megláttam a jellegzetes borítóját (ami egyébként nekem személy szerint nagyon tetszik) a könyvespolcon, szinte gondolkodás nélkül került be a kosaramba.
Aztán hazahoztam, és nem sokat izgatott, hogy amúgy van 2-3 olyan könyv, aminek be kellene fejezni az olvasását, plusz szakirodalmat kéne olvasnom szakdolgozathoz, fogtam magam, és elkezdtem olvasni. És csak olvastam, olvastam és olvastam.
Nagyon-nagyon-nagyon jó könyv! Szerettem a dinamikáját, hogy minden olyan szépen, lassan, fokozatosan épült fel, és történt meg. Olyan... életszerű, és reális volt az egész. Olyan történet, ami megtörténhet bárkivel. Könnyen bele lehet folyni a cselekménybe, és azonosulni lehet a szereplőkkel.
És a vége... Az előszó elolvasása után mind a cca. 320 oldalt végigizgultam, hogy mi lesz. De a vége is olyan természetesnek hatott, olyan magától értetődönek.
Pár szóban a főszereplőinkről, hogy érthető legyen, miért is lehet olyan könnyen azonosulni Eleanorral, és miért lehet olyan nagyon szeretni Parkot.
Eleanor egy rendkívüli módon önbizalomhiányos, már-már komplexusos lány, borzalmas családi háttérrel, és abuzáló osztálytársakal. Nem kis munkámba került, mire kiderítettem, mi a pontos helyzet a családjával, de kifejezetten tetszett, hogy ez a mozzanat is lassan bontakozott ki a homályból. Azt kell mondjam, annak ellenére, hogy hála az égnek az én családi körömben miden rendben van, nagyon is együtt tudtam érezni a lánnyal. Minden mozzanatával.
Park pedig... Park egy imádnivaló srác, szintén bonyolult családi kapcsolatokkal, habár még mindig jobb helyzetben van, mint Eleanor. Vele kapcsolatban az nagyon megható, hogy ilyen nagyon szereti Eleanort. Nekem is kellene egy Park. Igaz, nem lett abszolút kedvenc, de attól még kellene valaki hozzá hasonló.
Összességében nagyon szerettem kettejüket, és mindenkit bátorítok arra, hogy ismerkedjen meg a történetükkel. Érdemes. Igazán.

Értékelés
5/5 - Mi lehetett azon a képeslapon?

Suzanne Collins: The Hunger Games: Mockingjay - Part 1. - A film

Végre én is eljutottam odáig, hogy megnézzem a filmet. Valljuk be, nem volt egy könnyű menet, ugyanis nem voltam hajlandó megnézni szinkronosan, felirattal meg nem volt meg sehol. Aztán ráakadtam egy olyan verzióra, amin eredeti nyelven, spanyol felirattal látható a film. Halkan jegyzem meg, az online fillmnézés nem törvénysértő, sőt a torrentezés se, amíg nem kezdesz el seedelni. Mire nem jó, ha az embernek rendészetis tanárai vannak...

Na de elég a süketelésből. Íme, hogy láttam én a filmet.
Először is el kell mondanom, hogy rendkívüli módon féltem tőle, mert a könyvben a szó legszorosabb értelmében nem történik semmi.
Ehhez képest nagyon pozitív csalódás volt. A semmiből kihoztak egy olyan vászonra vihető alkotást, ami nemcsak az a tipikus egyszer nézős kategória, hanem egy olyan valami, ami érzelmeket vált ki az emberekből.
Nagyon szerettem a látványvilágát. A Futótűz borzalmas, emberinek nem nevezhető sminkjei után egyenesen kellemes volt ez a film ebből a szempontból. És nem csak ilyen vonatkozásban volt jó, hanem a díszletek és maga a látvány miatt is. Gondolok itt a kórházas jelenetre.
Ami még tetszett, az a könyvhűség. Bevallom a könyv kronológiájára nem emlékszem, de az nagyon tetszett, hogy a párbeszédek részeit, vagy egészeit pontosan, szöveghűen szedték ki. Megmaradtak a komoly mondatok (szeretlek, Finnick), és az emlékezetes jelenetek. Szóval tényleg sikerült jót csinálni valami olyasmiből, ami eredeti mivoltában nem hagy túl nagy nyomot a hozzám hasonlóakban.
Oh, és majd' elfelejtettem! Éljenek az Avoxok! Végre nem hagytak ki a filmből valami olyat, ami bárminemű fogyatékosságra utal. Úgy értem, kimaradt Peeta lábamputációja, és Katniss siketsége, sőt eddig az Avoxokról se volt szó. Most végre van!
Van persze pár dolog, amitől tágra nyílt a szemem filmnézés közben. Sokan emlegették már sok helyen, és most nekem is feltűnt... Katniss-ról a kutya nem hiszi el, ha ezt a filmet látja, hogy éveken át éhezett. Könyörgöm, éppen háború van, ne legyen már mindenkinek pufók és pirospozsgás arca! Egyedül talán Effie hajazott a legjobban egy olyan személyre, aki háborús körülmnyek között él. Meg persze Haymich is, de mivel ő egy gyógyulófélben lévő masszív alkesz, fura lett volna másmilyennek látni (sebaj, Haymitch, szeretünk). Meg persze Peeta-ról is elmondhatók ezek, de róla teljesen más körülmények miatt.
Aztán ami nagyon kiverte a biztosítékaimat az Finnick. MÉGIS MIÉRT KELLETT ÍGY ELSIKKASZTANI A NAGYJELENETÉT?! Mármint úgy értem, a felét nem halljuk annak, mit tett vele Snow, mert közben arra kell figyelni, hogy Gale-ék hogy mentik ki a Győzteseket. Meh, ekkora öreg hibát! Az viszont nagyon cuki volt, mikor Annie a nyakába ugrott. :)
Plusz még pár szót az (új) szereplőkről.
Elsőként Cressida. Nem gondoltam volna, hogy ilyet fogok mondani, főleg azután, hogy megláttam a karakterposztert, de IMÁDTAM Cressidát! Olyan szeretnivaló, aranyos és támogató! Ugyanez vonatkozik Pollux-ra, a mi kedves Avoxunkra. Ritka édes egy ember.
Coin elnök... Nos, amikor megtudtam, hogy Julianne Moore játssza Alma Coint (akinek személyében olvasás közben egyébként végig egy férfi volt előttem, ne kérdezzétek, miért), húztam a számat, de most, a film után, és tudva, hogy milyen a jelleme, azt mondom, telitalálat volt a választás!
És Philip Seymour Hoffman... RIP Mr. Heavensbee. :( Örültem, hogy láthattam még, és kíváncsian várom, ki fogja tudni pótolni.
Ó, és igen. Mint oly' sok mindenkinek előttem, nekem is dallamtapadásom lett Katniss dalától. 
"Are you, are you coming to the tree,
They strung up a man,
They say, who murdured three..."

Na jó befejeztem...

Értékelés
5/4 - Finnick elsikkasztása kiakasztott.

:)

The Christmas Book Tag

Mielőtt bármit mondanék a mai bejegyzés kapcsán szeretnék minden blogolvasónak, bloggernek, vloggernek, és mindenkinek, aki bárhogy kötődik a könyvekhez nagyon boldog karácsonyt kívánni!

Az ünnep jeles alkalmából úgy döntöttem belekóstolok egy olyan műfajba, ami eddig nem volt jelen a blogon annak ellenére, hogy már nagyon régen szemezek vele. Ez pedig a book tag.
Akinek nem ismerős a műfaj, annak körülbelül annyit tudok róla mondani, hogy minden tag több-kevesebb kérdésből áll, melyek megválaszolásához egy-egy könyvet kell kapcsolni. Tudom, ez annyia nem érthető így magában, de remélem, mire végére érek a tagnek ráéreztek az ízére és a lényegére.

Az alábbi kérdéssort Dóri videójában találtam a tegnapi nap folyamán. Akinek tetszik, szabadon viheti a kérdéseket, csak jelölje meg a forrást, ahol találta.

Kezdjünk is bele:
1. Válassz egy télies borítójú könyvet!
Első körben először erre a kérdésre John Green Csillagainkban a hiba című könyve jutott eszembe az eredeti borítójával (a linken megnézhetitek), valószínűleg azért, mert kék, és ezt a színt akarva-akartalan a téllel társítom. Aztán elkezdtem gondolkodni, és beugrott James Dashner The Death Cure című könyvének borítója (kettővel lentebbi bejegyzésben látható). Azt hiszem, azt nem kell magyaráznom, miért ugrik be róla egyből a tél.

2. Milyen könyvet adnál szívesen ajándékba?
Ez rendkívüli módon függ attól, kinek is szeretném azt a bizonyos ajándékkönyvet átnyújtani. Nincs két olyan ismerősöm, akinek ugyan az lenne az érdeklődési köre irodalmi múfajok terén.
Ha mégis választanom kellene, akkor a Peiker Éva által szerkesztett Csodákkal teli éjszaka című könyvre esne a választásom. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg és 14 novellát, verset, regényrészletet tartalmaz, mind-mind karácsonyi témakörben. Ráadásul a borítója is gyönyörűséges! Itt megtekinthető a Molyos adatlapja.

3. Milyen könyv hozza meg a téli hangulatot?
Igaz ugyan, hogy nem olvastam még (szégyenszemre), sőt, talán sablonos is lesz a válasz, de nekem ide azonnal, és kizárólagosan Dickens Karácsonyi éneke jutott eszembe. Mert attól, hogy nem olvastam, a története még ismerős, tekitve, hogy kismillió változata létezik, és ennél szívmelengetőbb karácsonyi történet nemigen létezik az irodalomtörténetben.

4. Mi az a könyv, amit szívesen elolvasnál az ünnepek alatt?
Ajjajj, remélem, senki nem várja el tőlem, hogy felsoroljam a teljes várólistámat. Sosem érnék a végére. Ugyanis jó szokásomhoz híven, megint több könyvet szeretem be az elmúlt hónapban, mint amennyire a következő fél évben egyáltalán időm jutna. Mindenekelőtt szeretnék a jelenleg olvasott könyveim végére jutni. Fokozottan igaz ez Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójára. Plusz, mivel az elmúlt időszakban rámtört egy elmélkedős hangulat, szeretnék belekezdeni Rainbow Rowelltől az Eleanor és Park című könyvbe.

5. Mi az a könyv, ami meghozza neked az ünnepi nyugalmat?
Szintén változó. Több könyv van a "Jelenleg olvasom"-listán is, és az "El szeretném olvasni"-listán is. Mindig azt a könyvet veszem kézbe, amelyikhez éppen kedvem van. Olvasok belőle egy-két fejezetet, és mintha kicseréltek volna. Szóval nincs egy kifejezett könyv, ami mindig, minden körülmények között nyugalmat hozna. Mindig attól kapom meg, amelyiket éppen a kezembe veszek.

6. Mi az a könyv, ami szerepel a karácsonyi kívánságlistádon?
Őszinte leszek. Az összes könyv, ami rajta volt azon az - esetemben képzeletbeli - listán, már mind itt csücsül a polcomon. Nálunk ugyanis évek óta az dívik, hogy mindenki megveszi magának a karácsonyi ajándékát olyan értékben, amit úgy gondol, hogy hajlandó rászánni.
Így lettem boldog tulajdonosa Gyarmati Fanni Naplójának, Danielle Trussoni Angelology sorozata eddig megjelent köteteinek (lesz abból amúgy több?), az Eleanor és Parknak, valamint Federico Moccia A felhők fölött 3 méterrel című könyvének. Az eddigi egyetlen könyv, amit idén úgy kaptam, és ugrándoztam tőle, mint egy öt éves az J.K. Rowlingtól a Bogar Bárd meséi. Ezzel teljes lett a magyar HP sorozatom, sőt most már nincs olyan Rowling könyv, ami megjelent magyar fordításban, és ne csücsülne a polcomon. Ezúton is köszönöm a kolikarácsonyi angyalkámnak! Telitalálat volt.

7. Válassz egy karácsonyi karakter, akit nagyon utálsz.
Nem könyves lesz, hanem filmes. Ez a karakter pedig nem más, mint Kevin a Reszkessetek betörőkből. Be kell vallanom, nem csak a karaktert, hanem az egész filmet utálom úgy ahogy van. Talán azért, mert minden karácsonykor az megy a TV-ben és már rettentően unom. Nem értem, ki volt az a mafla, aki elkezdett kampányolni azért, hogy idén újra legyen, ha már tavaly kihagyták. Borzasztó!
Ha normális karácsonyi filmet szeretnétek látni, akkor nézzétek meg a Karácsony történetét! (A linkre kattintva eléritek a róla szóló tavalyi bejegyzésem, azon belül pedig a linket hozzá).

8. Melyik karakter szerepel a jók, melyik a rosszak listáján?
Szerintem mind a két listán bérelt helye van Perselus Pitonnak. Aki ismeri a Harry Potter sorozatot, tudja, hogy miért.
Ha külön kéne választanom a két listára egy-egy karaktert, bajban lennék, így inkább hagyom is ezt a gondolatmenetet.

9. Melyik karakterrel töltenéd szívesen a karácsonyt?
Na ez az a kérdés, amin gondolkodnom se kellett! Egyértelműen Newt! Még mindig a hatása alatt vagyok a trilógiának, és nem érdekel, mi történik a 3. kötetben nem létezik olyan körülmény, ami miatt megszűnnék egyenesen imádni a srácot!
De komolyan, jelenleg ő az abszolút első helyezett kitalált, könyves karakter.

10. Melyik könyvet adnád mindenkinek szívesen ajándékba?
Fogós kérdés, mert nincs olyan könyv a világon, ami mindenkinek teszene. Bár a könyvespolcomat elnézegetve kapásból megakadt a szemem A könyvtolvajon, ami ugye Markus Zusak tollából született meg. Ideális karácsonyi ajándék.

Hát ennyi lett volna ez a tag. Ha gondoljátok írjátok meg nekem hozzászólásban, ti milyen könyveket csatoltatok volna az egyes kérdésekhez!

Végezetül pedig a bejegyzéstől részben független videó, amivel szeretnék mindenkinek még egyszer nagyon boldog ünnepeket kívánni!

Tove Jannson: Moominpappa's Memoirs (The Moomin Series 4.)

Eddigi bejegyzéseim közül talán ez lesz a legövidebb. Tudom, tudom, ez az olvasókkal szemben egyáltalán nem fair, főleg, hogy nagyon régen volt utoljára bejegyzés.
Ezúzon is szeretnék elnézést kérni mindenkitől, hogy nem úgy megy a blogolás, mint eddig, és ahogy én azt szeretném, de az elmúlt, és az elkövetkező időszak eléggé rohanós volt, és lesz. Nincs nagyon időm olvasni sem, de amint egy olyan könyvet fejezek be, amiről tudok is írni, azt azonnal hozom. Ezt azért mondom, mert befejeztem időközben a Harry Potter sorozat 5. részének angol olvasását, de különösebben nem tudtam róla mit mondani, azért maradt el az a bejegyzés.
A mai írás nyúlfarknyiságát pedig az indokolja, hogy sokkal többet itt sem tudnék elmondani a könyvről, mint amit előzőleg a Molyra írt értékelésemben emlegettem. Így nem pötyögném le kétszer ugyanazt. Ha valaki kíváncsi az ott leírtakra, annyit kell tennie, hogy rákattint erre a linkre.
Amit pluszban el tudnék mondani, az egy rövidke elemzés a borítóról. Nem tudom, ki alkotta meg a Moomin-mesék borítóit, de nagyon jól eltalálta azt a stílust, ami a könyvekhez passzol. Azt tudom, hogy a rajzokat Jannson készítette, de azért így összerakni egy borítót sem kis munka. Az összes szép színes, figyelemfelkeltő, és a mesék olvasása közben jön rá az ember, miért azok a motívumok kerültek rá a borítóra amik. Egészen addig random rápakolt alakoknak tűnik, aztán mire az ember leteszi a könyvet rájön, hogy valójában miért is voltak fontosak azok a történetben.

Értékelés
5/5 - Aranyos mese ez is...

Hozzászólások
  • Everglow: @: Hey!
    I'm terribly sorry, but I'm not sure about what you wanted to tell me. I assume you like the blog, and a post which I thank you even if I don't understand how you understood it since I wrote it in Hungarian.
    About your question... Do I assume correctly that you search for other book blogs? Because if this is the case, then, oh dear. Send me a PM to the blog's mail address (you can find it under 'Contact me') I can recommend you some in Hungarian.
    Thank you for your comment!
    (2017-08-02 12:55:12)
    Jane Austen: Emma
  • Johnd844: Thank you for every other informative blog. The place else may just I get that type of info written in such a perfect means? I've a project that I'm just now working on, and I have been at the glance out for such information. ddekbbfdbadb
    (2017-08-01 14:17:37)
    Jane Austen: Emma
  • Everglow: @Rebeccah: Hello!
    Thanks for the link! I checked the page and joined to the group. :)
    Thanks for the invitation! :)
    (2016-03-08 21:51:25)
    Booka-Shelf Reading Challenge 2016. feladatok és tervek
  • Rebeccah: Hi, if you're still doing this challenge and you'd like to share what you've been reading, come over to our facebook page :)

    <a href=https://www.facebook.com/groups/BookaShelf2016ReadingChallenge/>BookaShelf 2016 Reading Challenge</a>
    (2016-03-07 15:52:41)
    Booka-Shelf Reading Challenge 2016. feladatok és tervek
  • Everglow: @Anitiger: Szia!
    Láttam is az imént a bejegyzésedet, és én is hasonlóképpen voltam. Fogtam a fejem, hogy "erre én miért nem gondoltam". :D Szóval a tiéd is jó lett.
    Egyébként én is megtaláltam sok videósnál sok nyelven. Gondolom nem nagyon létezik még más tag az ünneppel kapcsolatban. :)
    (2015-04-05 12:36:14)
    The Easter Book Tag
  • Anitiger: Szia! Én is ezt a taget találtam, de más videósnál :D Eleanor és Park tervbe van, de fogom a fejem, hogy ez meg az nem jutott eszembe válaszoláskor :)) Jó lett a tag! Kellemes húsvétot!
    (2015-04-05 12:25:31)
    The Easter Book Tag
  • Everglow: @Kinga: Akkor jól beletrafáltam. Őszintén fiúkat nem tudok elképzelni Abigéllel a kezükben. A Legyek ura jobb választás nekik, bár nem egyszerű az sem. Az Abigél esetében a film rendkívül jó adaptáció.
    (2015-02-02 21:47:23)
    Bloggerek a kötelező olvasmányok megváltoztatásáért - második állomás
  • Everglow: @Fanni: Ó, velünk sajna nem olvastattak Orwell-t. Öreg hibának érzem. Zseniális a bácsi!
    (2015-02-02 21:45:23)
    Bloggerek a kötelező olvasmányok megváltoztatásáért - második állomás
  • Kinga: Az Abigél még 0.ban kellett olvasnunk, nekünk lányoknak, a fiúknak pedig a Legyek urát. :)
    Bár nem olvastam el az Abigélt (csak beleolvastam), de megnéztem filmen és tényleg érdekes volt.
    (2015-02-02 21:29:48)
    Bloggerek a kötelező olvasmányok megváltoztatásáért - második állomás
  • Fanni: Nekünk az Állatfarm kötelező volt. :)
    (2015-02-02 21:04:09)
    Bloggerek a kötelező olvasmányok megváltoztatásáért - második állomás